Az ember a bélbaktériumai nélkül nem élhetne – és azok sem élhetnének nélküle. Ugyanis nem csak a táplálkozásunkban, emésztésünkben játszanak létfontosságú szerepet, hanem az immunrendszerünk kórokozó baktériumok, vírusok elleni harcában is. És ezek a parányi élőlények csak bennünk maradnak életben, ha vigyázunk rájuk. Úgy vagyunk tehát, mint a borsó meg a héja.
Dr. Karoliny Anna gyermek-gasztroenterológus cikke
Számtalan baktérium, vírus és gomba él az emberi bélrendszerben s: ezen mikroorganizmusok összességét nevezzük bélflórának. Ennek kialakulása a születés pillanatában kezdődik, és dinamikusan változik egész életünkben a külső jótékony és káros hatásoknak megfelelően. A szülés módja, a táplálkozás, az antibiotikum-használat, a különféle betegségek mind-mind befolyásolják a bélflóra állapotát, mely kihat az emésztésre, az immunrendszer működésére, különféle betegségek kialakulására is.
A táplálkozástól a vitamintermelésen át a bél mozgásáig
A bélrendszerben a baktériumok száma a gyomortól a vastagbél felé haladva egyre növekszik: összességében több száz, különböző faj található meg, számuk pedig egy nagyságrenddel meghaladja az emberi sejtek számát. Ha a tömegüket lemérnék, egy felnőtt ember esetén körülbelül másfél kilogrammot nyomnának!
Többféle feladatot látnak el a bélflóra jótékony tagjai. Fontos szerepük van a táplálkozásban: elősegítik egyes anyagok felszívódását (pl. vas, kalcium), részt vesznek különféle szénhidrátok lebontásában. Anyagcsere-folyamataik révén különféle anyagokat termelnek: ilyen módon jut a szervezetünk például megfelelő mennyiségű B- és K-vitaminhoz.
Az egészséges bélflóra hatással van a bél motilitására, mozgására is: kóros összetétel esetén a mozgás összerendezetlenné válik, székrekedés vagy hasmenés, hasi fájdalom alakulhat ki.
Bélbaktériumokkal a kórokozók ellen
A táplálkozásban, emésztésben betöltött szerepük mellett legalább ilyen fontos, hogy a bélbaktériumok részt vesznek a kórokozók elleni védelemben is. A patogénekkel szembeni védekezést több ponton támogatják. A jótékony bélbaktériumok a bélfalhoz tapadva csökkentik a kórokozók életterét, megakadályozzák a bélfalhoz tapadásukat, átjutásukat a bélnyálkahártyán. Versengés alakul ki a tápanyagokért és a szaporodáshoz szükséges anyagokért. Különféle anyagokat, savakat termelnek, melyek károsak a kórokozó baktériumok számára, gátolják a szaporodásukat. Az immunstimulálásának köszönhetően elősegítik a gyulladás csökkentését.
De nem csak a kórokozók elleni védelemben támogatják az immunrendszer működését: a bélrendszerbe jutó idegen fehérjék, tápanyagok felismerését, a tolerancia kialakítását segítik elő, ezzel csökkentik az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Fontos a bélflóra védelme
Mindezen jótékony hatások miatt fontos a bélflóra védelme: a megfelelő táplálkozás és rostbevitel, a káros anyagok kerülése, a felesleges antibiotikum-használat mellőzése segítheti az egészséges bélflóra fennmaradását.
Mindemellett a bélflóra károsodása esetén szükség lehet probiotikum használatára is: a tápcsatornába jutó, jótékony baktérium a vastagbélbe jutva kolonizálni képes, és olyan környezetet alakít ki, mely a patogének számára kedvezőtlen, de a jótékony törzsek szaporodását elősegíti. Ezt a folyamatot prebiotikumokkal segíthetjük: ezek az ember számára emészthetetlen rostok, amelyeket a bélrendszerünkben élő, az egészségre előnyös hatással bíró mikroorganizmusok szelektíven hasznosítanak.
Az egészséges bélflóra, a bélbaktériumok megfelelő száma és aránya tehát fontos az emésztés, a fertőzések elleni küzdelem és az immuntolerancia kialakulásában is.
Pro- és prebiotikumok: ma már számtalan prebiotikummal és probiotikummal találkozhatunk a patikák polcain. A probiotikumok olyan élőflórás készítmények, amelyek segítik az emésztést, a bélflóra egyensúlyát megtartani vagy helyrebillenteni, és részt vesznek az immunrendszer kórokozók elleni harcában. Fontos, hogy ahány probiotikus baktériumtörzs létezik, annyiféle képességük lehet – valójában még csak néhány törzs hatásmechanizmusát vizsgálták behatóan. Minden esetben az adott célra válasszunk probiotikumot, és ebben bátran kérjük az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát!
A prebiotikumként forgalomba hozott készítmények a probiotikumok működését támogathatják. Nem élő szervezetek, és emésztetlenül jutnak végig a tápcsatornán egészen a vastagbélig, ahol a probiotikus törzsek feldolgozzák azokat. De prebiotikumnak tekintjük a zöldségekben, növényekben található, létfontosságú rostokat is.
Dr. Karoliny Anna
gyermekgyógyász, gyermek-gasztroenterológus
a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főorvosa
A cikk az Immuntippek sorozat része.
Szívesen olvasnál tovább a témában? Kattints a linkre!
<< BioGaia Immuntippek 1. rész
<< BioGaia Immuntippek 2. rész
BioGaia Immuntippek 4. rész >>
Felhasznált irodalom:
Sai Manasa : Role of the normal gut microbiota World J Gastroenterol. Aug 7, 2015; 21(29): 8787-8803
Kellyn S. Betts. Environ Health Perspect. 2011 August;119(8)a340-a346.
Shu, S., Yuen, A.W.T., Woo, E. et al. Microbiota and Food Allergy. Clinic Rev Allerg Immunol 57, 83–97 (2019)
WGO/World Gastroenterology Global Guidelines – Evidence-based adult indications for probiotics, prebiotics, and synbiotics in gastroenterology, 2017