Mi az antibiotikum?
Antibiotikumnak nevezünk minden olyan gyógyszert, amely az emberi szervezetben élő és megtelepedett baktériumokat elpusztítja, vagy a szaporodásukat meggátolja. A legismertebb antibiotikum az Alexander Flemming által felfedezett penicillin, amelyet a Penicillium notatum nevű penészgomba termel. Az antibiotikumok története messzire nyúlik vissza, az első, hasonló hatású anyagokat kétezer évvel ezelőtt kezdték el használni, fertőzések kezelésére. Fontos, hogy az antibiotikum életeket ment, ma már olyan betegségeket, fertőzéseket tudunk gyógyítani vele, amelyek korábban életveszélyesek voltak.
Ám az antibiotikum-kúra nem játék. Nagyon komoly gyógyszeres kezelés, amelynek minden szabályát be kell tartanunk nem csak a mielőbbi felépülés, de a gyógyszeres kezelés következtében fellépő minél kevesebb és enyhébb mellékhatás, illetve a későbbi problémák (például az esetleg kialakuló antibiotikum-rezisztencia) megelőzése érdekében.
Csak akkor szedjünk antibiotikumot, ha erre tényleg szükség van, ha az orvos felírja receptre. A legtöbb felső légúti hurutot, náthát vírus okozza, ilyenkor az antibiotikum használata felesleges, sőt káros lehet. Ha viszont az orvos antibiotikum-kúrát rendel el, akkor addig és abban az adagban szedjük a gyógyszert, ahogy az orvos előírja. Szintén fontos, hogy elolvassuk és betartsuk a betegtájékoztatóban leírtakat: például, hogy naponta hányszor szedjük, éhgyomorra vagy éppen evés közben, milyen adagban, és hogy milyen más gyógyszerrel szedhető vagy nem szedhető együtt.
Fontos megjegyezni: minden gyógyszer betegtájékoztatóján felsorolják a gyakran vagy ritkán előforduló mellékhatásokat is, amelyeket érdemes megismernünk még a kúra megkezdése előtt. Súlyosabb tünetek esetében haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Hasi panaszok és a bélflóra állapota az antibiotikum-kúra alatt
Az antibiotikumok nem csak a betegségek kórokozóit, de a bélflóra hasznos baktériumait is elpusztíthatják, amelynek a következménye rossz közérzet, puffadás, émelygés, étvágytalanság, hányás és hasmenés is lehet. Ezek a mellékhatások az antibiotikummal kezelt betegeknek nagyjából az egynegyedét érintik.
Mit tehetünk a bélflóra védelméért?
Gyógyszertárakban és néha más üzletekben is elérhetőek ma már olyan készítmények, amelyek a bélflóra helyreállítása esetén adhatóak, antibiotikum-kúra alatt is. Ezekkel a készítményekkel kapcsolatban mindig kérje ki orvosa, gyógyszerésze tanácsát: ők tudják ugyanis, hogy a felírt antibiotikum mellé milyen bélflóravédő készítmény ajánlott. Emellett fontos, hogy a készítményeket a dobozban található betegtájékoztatónak megfelelően szedjük, és ezt a kezelést az antibiotikum-kúra végeztével is folytassuk, legalább öt napig.
Fontos tehát: minden esetben az orvos döntsön az antibiotikum szükségességéről és fajtájáról, illetve a javasolt probiotikumról! A felesleges vagy helytelenül megválasztott antibiotikum antibiotikum-rezisztenciához vezethet!
Hitek és tévhitek
A baktériumokkal és az antibiotikumokkal kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Fontos megjegyezni, hogy nem minden baktérium ártalmas kórokozó. A baktériumok nagy része velünk együtt élő, hasznos baktérium, amely például az emésztésünket segíti, a tápanyagok lebontásában vesz részt.
Mit tesz az antibiotikum a baktériumokkal?
Az antibiotikum megöli a baktériumokat, vagy meggátolja a szaporodásukat. Sajnos a legtöbb hagyományos antibiotikum nem tesz különbséget a hasznos és a veszélyes baktériumok között, és a hasznos baktériumokat is ugyanúgy elpusztítja, így kellemetlen mellékhatásokat (pl. hasmenés, puffadás) okoz.
Ilyen esetben a bélrendszer működésének egyensúlyát olyan hasznos baktériumok (probiotikumok) szedésével állíthatjuk helyre, amelyek az alkalmazott antibiotikum hatásával szemben ellenállóak. Ebben azonban az egyes probiotikumok között is különbség van, így mindenképpen kérjük az orvos javaslatát.
Mi szól az antibiotikumok mellett?
Az antibiotikum felfedezése előtt több millió ember halt meg ma már gyógyítható betegségekben. Így bátran állíthatjuk: az antibiotikum kincs, amely akár életeket is menthet!
Mikor lehet szükségünk antibiotikumra?
Kizárólag bakteriális megbetegedéseket gyógyíthatunk vele. Vírusos megbetegedések esetén (mint a nátha, köhögés, torokfájás vagy hasmenés) nem csak haszontalan, de ártalmas is lehet a szervezetünkre, környezetünkre.
Különböző fertőzések kezelésére más-más antibiotikumra lehet szükség, amelyet csak az orvos írhat fel. Az antibiotikumok szedésekor is igaz a “kevesebb több” elve. Kizárólag az orvos utasításának megfelelő esetben és az orvos által előírt ideig szedjünk antibiotikumot!
3×3 okos szabály az antibiotikum-kúrához:
1) Bízd az orvosra a döntést, hogy szükség van-e antibiotikumos kezelésre!
- Ne kérj antibiotikumot feleslegesen – például vírusos fertőzés kezelésére!
- Ha viszont az orvos antibiotikumot ír fel, szedd be az előírásoknak megfelelően!
- Orvosi felügyelet nélkül ne kezdj antibiotikum-kúrába!
2) Bízd az orvosra a döntést, milyen antibiotikumra és mennyi ideig van szükséged!
- Ne használj korábbi betegségből megmaradt antibiotikumot!
- Ne fogadj el másnak felírt antibiotikumot, és ne oszd meg a neked felírt antibiotikumot másokkal!
- Ne hagyd abba a kúrát előbb, és ne is szedd tovább az antibiotikumot, mint ahogy az orvos felírta!
3) Bízd az orvosra a döntést, hogy milyen probiotikumot választ az adott antibiotikum mellékhatásainak kivédésére!
- Csak az orvos tudja, melyik probiotikum melyik antibiotikum mellett hatásos.
- A szakértelem nélkül választott probiotikum olyan lehet, mintha semmit nem szedtél volna be.
- A helyesen megválasztott probiotikum segíthet az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben is.
Az antibiotikum-rezisztenciáról
Az antibiotikum-rezisztencia kifejezést ma már egyre többször hallhatjuk a tévében, olvashatjuk az újságokban. Számos nemzetközi (pl. WHO) és hazai (pl. HGYE) szervezet is egyetért abban: ez egy komoly, súlyosbodó probléma, sokunkat érintő veszély. Jelenleg világszerte 700 000 ember hal meg évente az antibiotikum-rezisztencia következményeként (WHO, 2019. évi adat). Ez a szám a WHO szerint 2050-re évi 10 millióra emelkedhet!
Mi az az antibiotikum-rezisztencia?
Az antibiotikumok nem minden kórokozó baktériumot képesek elpusztítani. A baktériumok azon tulajdonságát, hogy az antibiotikumok károsító hatásával szemben nem vagy csak kevéssé érzékenyek, antibiotikum-rezisztenciának nevezzük. Egyes baktériumtörzsek alapvetően ellenállóak lehetnek az antibiotikumokkal szemben (természetes rezisztencia) vagy egy mutáció következtében megváltoznak, és az addig érzékeny baktériumok is ellenállóvá válnak (szerzett rezisztencia).
A kezelés során az antibiotikumok az érzékeny baktériumokat elpusztítják, a helytelen dózisban vagy túl rövid ideig szedett antibiotikumok azonban nem képesek elpusztítani az összes baktériumot, az ellenállók túlszaporodnak, továbbadva ellenállóképességüket más baktériumoknak is.
Ez a jelenség minden egyes antibiotikum-kezelés során kialakulhat, ezért a túl gyakori vagy helytelen antibiotikum-használat következtében a kórokozó baktérium közül egyre több válik a gyógyszerrel szemben ellenállóvá, és végül a legtöbb antibiotikummal szemben rezisztens, szinte kiirthatatlan, úgynevezett szuperbaktériumok jönnek létre.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy antibiotikum-használat következtében egyre nagyobb számban és mind szélesebb körben elterjedő szuperbaktériumok néhány évtizeden belül a ma még ártalmatlan, könnyen kezelhető fertőzések meggyógyítását is igen komoly problémává teszik. Sőt, a tüdőgyulladástól a különböző műtéteken, császármetszésen át a szervátültetésekig, minden sokkal nagyobb veszélyt hordoz majd magában a kiirthatatlan baktériumok okozta, kezelhetetlen, életveszélyes fertőzések miatt.
Előfordul, hogy egy másik antibiotikum még hatásos lehet a megváltozott kórokozóval szemben, de sajnos egyre több olyan baktériumtörzset azonosítottak már, amely nagyon sok antibiotikumra rezisztens. Sőt olyanok is akadnak, amelyek ellen jelenleg nem létezik hatásos gyógymód, így akár halálos fertőzést is okozhatnak.
Hogyan előzhető meg?
Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának legfőbb oka a túlzott (felesleges) vagy nem helyesen megválasztott antibiotikum alkalmazása.
Ezért kiemelten fontos, hogy az antibiotikum
– szükségességéről,
– fajtájáról,
– dózisáról
minden esetben a kezelőorvos döntsön!
Ugyanígy, az antibiotikum mellé adott probiotikumról is feltétlenül kérjük ki az orvos tanácsát! Sokszor az antibiotikum-kúrát feleslegesen kellemetlenné teszik a gyógyszer mellékhatásai – amelyek azonban megfelelő probiotikum választásával megelőzhetők vagy minimálisra csökkenthetők.
BioGaia az antibiotikum-rezisztencia megelőzéséért
2017-ben a BioGaia létrehozott „Alapítvány az antibiotikum-rezisztencia megelőzésére” néven egy független alapítványt, amelynek célja az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia megelőzése a kutatási, az oktatási és a tájékoztatási tevékenységek megerősítésével. A BioGaia tudományos háttere komoly szakmai támogatást jelent az alapítvány számára, hiszen régóta tudjuk: egyes probiotikumok támogatják az immunrendszer működését, és ezzel együtt csökkenthetik az antibiotikum-fogyasztást is. További információk az alapítványról és a kiosztott támogatásokról az alapítvány parfoundation.org weboldalán találhatók.
Hasznos linkek
Jó baci, rossz baci – mesekönyv és színező antibiotikum-kúra mellé. Töltsd le ingyenes kisfüzetünket!
Olvasd el korábbi cikkeinket is!
Jogszabályi figyelmeztetés: A fenti megállapítások a bélflóra és a bélbaktériumok működését érintő általános információk, nem a L. reuterivel kapcsolatos egészségügyi állítások. A BioGaia készítményekben található baktériumtörzs egyedi tulajdonságairól csak egészségügyi szakember (orvos, gyógyszerész, védőnő) nyújthat tájékoztatást.