- A kólika tünetei
- Hogyan ismerhetjük fel a kólikát?
- Mitől alakulhat ki kólika a csecsemőknél?
- Az egészséges bélflóra
- Miért van szükségünk a jótékony baktériumokra?
- A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
- Mi a helyzet a császármetszéssel született csecsemők bélflórájával?
- Hogyan segíthetjük a normál bélflóra kialakulását és megőrzését?
- Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
- A kólika kezelésének módjai
- Tippek és trükkök a fájdalom enyhítésére
A kólika tünetei
Csecsemőkori kólika vagy hasfájás egy gyakran előforduló, de egyelőre kevéssé ismert probléma – ugyanakkor igen elkeserítő állapot a szülők számára.
Hogyan ismerhetjük fel a kólikát?
Magát a kifejezést olyan esetekben használjuk, ha az egyébként egészséges baba vigasztalhatatlanul sír, zaklatott, ingerlékeny, különösen az esti órákban, életének első három hónapjában. Bizonyos diagnosztikai kritériumok szerint a kólika jellemzői:
- a fájdalom ismeretlen eredetű (minden egyéb probléma kizárható),
- ismétlődik,
- rohamokban lép fel,
- nyugtalansággal és sírással jár,
- legalább napi három órán át tart,
- egy héten legalább három nap előfordul,
- legalább egy héten keresztül tapasztalható.
Mitől alakulhat ki kólika a csecsemőknél?
Annak ellenére, hogy évtizedek óta kutatják, a kólika okát vagy lehetséges okait máig nem sikerült teljesen feltárni. Valószínűleg több kiváltó oka is lehet, vizsgálják a lehetséges pszichológiai, szociális és biológiai (pl. ételallergia) tényezőket is.
Az utóbbi években a kutatások fókuszába a gyomor és bélrendszer bélflórájának szerepe került. A megfigyelések szerint ugyanis a kólikás csecsemőknél – az egészséges csecsemőkhöz viszonyítva – alacsonyabb számú lactobacilust és magasabb koncentrációjú coliform baktériumot találtak a bélflórában.
Az egészséges bélflóra
Az ember emésztőrendszerében 400-500 féle, számukat tekintve mintegy 10 milliárd (1014) különböző baktérium és egyéb mikroorganizmus él, jótékonyak és egészségünkre ártalmasak egyaránt. Egyensúlyban tartásuk elengedhetetlen az egészséges élettani folyamatok fenntartásához.
Miért van szükségünk a jótékony baktériumokra?
A jótékony baktériumok olyan mikroorganizmusok, melyek meggátolják a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vesznek a tápanyagok lebontásában, és segítik a vas, a magnézium és a kálcium felszívódását, mindeközben vitaminokat is termelnek (B-vitaminokat és K-vitamint). Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el. Ezért, ha a jótékony baktériumok vannak túlsúlyban, nem csupán emésztésünk kiegyensúlyozottabb, de védekező rendszerünk is erősebb, jobban ellenállunk a fertőzéseknek, betegségeknek.
Jótékony baktériumok fogyasztásával biztosíthatjuk az optimális mikroflóra kialakulását, és fenntarthatjuk az emésztőrendszerünk egészséges egyensúlyát.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik: amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében és a környezetében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását.
Mi a helyzet a császármetszéssel született csecsemők bélflórájával?
Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában antibiotikumos, esetleg inkubárotos kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet, és nem mindig tökéletes.
Hogyan segíthetjük a normál bélflóra kialakulását és megőrzését?
Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A felborult bélflóra legjellemzőbb tünetei az emésztéssel összefüggő kellemetlenségek:
- csecsemők esetén kólika tünetegyüttese,
- puffadás, szelesség,
- hasmenés vagy székrekedés,
- fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
Súlyosabb esetekben a bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így előfordulhat:
- tejcukor-érzékenység,
- allergia,
- vastagbél-gyulladás, irritábilis bélszindróma,
- hasnyálmirigy-gyulladás,
- autoimmun betegségek.
A kólika kezelésének módjai
Az első és legfontosabb, hogy a sírás minden egyéb lehetséges okát kizárjuk: ellenőrizzük, nem éhes-e a baba, a pelenkája rendben van-e, nincs-e melege, nem fázik-e, nem lázas-e stb.
Tippek és trükkök a fájdalom enyhítésére
Ne hagyjuk magára a babát a fájdalmával, hanem próbáljuk megnyugtatni. Ringatással, énekléssel, összebújással, esetleg párducpózzal (az alkarunkra fektetjük hasra a babát úgy, hogy a feje a tenyerünkben legyen, a popsija pedig a könyökhajlatunkban, míg a karjai és a lábai lefelé lógnak az alkarunk két oldalán).
Ha úgy érezzük, a baba hasának puffadását bélgázok okozzák, amelyektől nehezen tud a kicsink megszabadulni, segítsünk neki!
- Próbáljuk megbüfiztetni úgy, hogy ölbe vesszük, a két karját a hátunkon átvetjük, és a pocakját a vállunkkal masszírozzuk.
- Fektessük a hátára, és húzzuk fel a térdeit a hasához lassan, majd kifelé kis kört leírva eresszük vissza! Ezt ismételjük, amíg el nem érjük a kívánt hatást.
A pocakfájáson segíthet továbbá felmelegített pocakpárna vagy olyan, gyógyszertárakban elérhető, recept nélkül megvásárolható készítmények, amelyeket kifejezetten a kólika tüneteinek enyhítésére fejlesztettek ki.
(Kép / kiegésztő anyag: ez alatt jelenjen meg termékajánló dogozban a BioGaia ProTectis Baby csepp! – Kép és szöveg a nyitóoldalról)