5 panasz, amelynek hátterében a bélflóra állhat
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen steril. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik: amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében és a környezetében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását.
A kicsik bélflórája életük első szakaszában, nagyjából az első két évben fejlődik ki. A születés, a szoptatás, a táplálás és a külső környezeti hatások segítségével telepednek meg a bélrendszerben azok a mikroorganizmusok, amelyek élettani szerepe felbecsülhetetlen.
Baktériumok? Bennünk?
Mikrobiomunk szerepéről az elmúlt években sokat hallhattunk, olvashattunk. Mikrobiomnak nevezzük azoknak a velünk szimbiózisban élő mikroorganizmusoknak (főként baktériumoknak, de vírusoknak, gombáknak is) a közösségét, amelyek szervezetünk külsején, vagyis a bőrünkön, és belsejében, vagyis a szerveinkben (a tápcsatornánkban: a szájüregtől a torkunkon át a gyomorban, a vékony- és a vastagbélben, de még például a légutakban és a tüdőben is) élnek, és az egészségünkért vagy éppen a betegségeinkért felelősek.
Érdekesség, hogy ezeknek a rajtunk és bennünk élő mikroorganizmusoknak a száma körülbelül tízszer annyi, mint ahány emberi sejtünk van. A legnagyobb számban a bélrendszerünkben telepednek meg, ezeket hívjuk bélbaktériumoknak. A második legnagyobb kolónia pedig „szervezetünk kapujában”, a szájüregünkben található.
A bélflóra kifejlődése tehát egy hosszú folyamat, ráadásul kéz a kézben jár a bélrendszer, tágabb értelemben a teljes emésztőrendszer és az immunrendszer fejlődésével.
A bélbaktériumok ugyanis fontos szerepet játszanak az emésztőrendszer egészségében is: egyrészt olyan anyagokat termelnek, amelyek segítik az étel mozgását a bélrendszerben, így javítják az ürítés gyakoriságát, másrészt részt vesznek a táplálék feldolgozásában is. Emellett a helyes immunválaszok kialakításának, egészségünknek és gyógyulásunknak első számú irányító központja is a bélflóránk. A bélbaktériumok között van, amelyik képes a szervezetbe jutott kórokozókat elpusztítani vagy hatástalanítani, van, amelyik vitaminokat termel, van, amelyik a bélfalunk épségét védi, hogy a kórokozók ne juthassanak át rajta, mások pedig az immunrendszerünket aktiválják, ha fertőzés jut a szervezetünkbe.
Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jönnek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában antibiotikumos, esetleg inkubátoros kezelésre szorulnak, a bélflóra kialakulása heteket vagy akár hónapokat is késhet, és nem mindig tökéletes.
Mi történik, ha a bélrendszer és a bélflóra még természetesen éretlen vagy nem kiegyensúlyozottan fejlődik?
- A bélmozgás fejletlen vagy zavart.
A bélmozgás jelenti azon izmok összehúzódásait, amelyek felelősek az ételek lebontásáért és mozgatásáért a gyomorból a beleken át egészen a vastagbélbe. Vagyis: ahogyan a baba emésztőrendszere működik. Ha ez a működés fejletlen vagy zavart, az hasfájást és túlzott gázképződést, székrekedést és gyakori bukást eredményezhet. - A táplálékból a hasznos tápanyagok felszívódása és/vagy a salakanyag kiválasztása nem ideális.
Emiatt a széklet egyes esetekben hígabb, és az ürítés – különösen a felnőttekéhez képest – gyakori, akár napi 6-8 alkalommal is megtörténik, míg más esetekben éppen fordítva: a széklet sűrűbb, tömörebb, és csak néhány naponta ürül. - A baba immunrendszere „gyengébb”.
Könnyebben kap el fertőzéseket, különösen közösségben. Hosszú távon pedig akár a civilizációs betegségekre (mint allergiák, intoleranciák, autoimmun betegségek) is hajlamosabb lehet.
5 panasz, amelynek hátterében a bélflóra állhat – és hogyan azonosíthatjuk ezeket?
1) Csecsemőkori hasfájás, vagyis kólika
Ez az a helyzet, amikor a kisbabánk sokszor és vigasztalhatatlanul sír. Anyatejes és vegyes (anyatejes és tápszeres) táplálás esetén egyaránt előfordul, a kólika kb. minden negyedik babát érint. Persze egy csecsemő a születése utáni hetekben, hónapokban egyébként is gyakran sírhat, hiszen próbálja feldolgozni az őt érő ingereket, a külvilágot. Segít megállapítani, hogy a hasfájós-e a babánk, ha megfigyeljük a kólika jellemzőit:
- a fájdalom ismeretlen eredetű (minden egyéb, szervi probléma kizárható),
- ismétlődik,
- rohamokban lép fel,
- nyugtalansággal és sírással jár,
- a sírás legalább napi három órán át tart,
- egy héten legalább három nap előfordul,
- legalább egy héten keresztül tapasztalható.
Gyakori kísérő jelenség: a vörös arc, az ökölbe szorított kéz, a felhúzott lábak és a kemény pocak. Hogy mekkora az esélye annak, hogy a babánk hasfájás miatt sír, egy gyermekorvosi tapasztalatok alapján összeállított kérdéssor a KólikaKalkulátor oldalán segít kiszámolni: https://kolikakalkulator.hu
A jó hír, hogy a csecsemőkori hasfájás a 4-6 hónapos korra szinte teljesen megszűnik.
Minden a kólikáról itt: https://biogaia.hu/csecsemokori-hasfajas/
2) Bukás, felböfögés
Felnőttek körében jól ismert probléma a reflux – ennek a babakori megfelelője a bukás (regurgitáció). A szoptatás, etetés utáni büfiztetés, sőt az akár 1-2 órával későbbi bukás is természetes folyamat, ha a baba egyébként jókedvű, és a súlya növekedik. Ijesztő lehet, és a kibukott táplálék mennyiségét növelheti, ha a baba túl sokat vagy túl gyorsan evett. Ha pedig a bukás gyakori, és sírás, nyugtalanság, csuklás kíséri, ráadásul a baba súlya sem gyarapodik kellő mértékben, akkor már regurgitációra gondolunk.
(Fontos megjegyezni: ha a bukás erősödik, és inkább sugárban hányást jelent, illetve, ha felmerülhet ételérzékenység, allergia, mindenképp forduljunk a gyermekorvoshoz!)
Hasonló tartalom és a nagyobbaknál előforduló reflux ismérvei itt: https://biogaia.hu/gyomor-es-belgondok/reflux/
3) Székrekedés
Minden baba bélmozgása más és más, fontos, hogy megfigyeljük, megváltozott-e hirtelen vagy akár hosszabb távra is a megszokott ürítési rendszeresség. A kicsik esetében székrekedés sokszor akkor tapasztalható, amikor anyatejről tápszerre váltanak, vagy a szilárd ételfélék bevezetésével, illetve később: 2 és 4 éves koruk között a WC-re szoktatás vagy a közösségbe lépés (bölcsődei, óvodai nevelés megkezdése) során.
Csecsemők és négy évnél fiatalabb kisgyermekek esetében akkor beszélünk székrekedésről, ha:
- kettő vagy annál kevesebb széklet jelentkezik hetente,
- a gyermek visszatartja a székletet,
- a széklet kemény, száraz és nehezen halad át,
- az ürítés láthatóan fájdalmas vagy kemény,
- a széklet nagyobb átmérőjű,
- hasi fájdalom, puffadás jelentkezik kísérő jelenségként.
Minden a székrekedésről itt: https://biogaia.hu/szekrekedes/
4)Hasmenés, hányás
A fejletlen emésztőrendszer és bélflóra mellett fertőzések (főként vírusos, ritkábban bakteriális), de akár egyes gyógyszerek, például antibiotikumok is okozhatnak hányást, hasmenést. Ötéves kor előtt igen gyakori tünet, kísérheti hasi fájdalom, puffadás, görcs, láz és hányinger, hányás is.
Akut hasmenést leggyakrabban norovírusok okoznak, és általában 10-14 nap alatt szűnik meg. Antibiotikum használata mellett pedig a híg széklet azért gyakori tünet, mert a gyógyszer baktériumölő hatása nem kíméli a bélrendszer jó, hasznos baktériumait sem, így felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, ezzel együtt többek között a táplálék megfelelő felszívódását és a bélmozgást is.
Hányás, hasmenés során két fontos teendőnk van:
- Csökkenteni a tüneteket – mielőbb gondoskodni a bélflóra helyreállításáról természetes élőflórás készítményekkel. Az anyatejes táplálás folytatása javasolt, diétát nem szükséges tartani.
- Megelőzni a baba kiszáradását – kisgyermekeknél ez akár egy nap alatt is bekövetkezhet, és súlyosabb következményekkel járhat. Árulkodó jelei például a besüppedt kutacs, a bágyadtság, az aluszékonyság, a száraz pelenka.
Babák, kisgyermekek esetében különösen fontos haladéktalanul, a gyermekorvossal egyeztetve beazonosítani a tüneteket, és megelőzni, hogy a folyadékveszteség következtében kiszáradjanak. Mielőbb kezdjük meg az ORS (orális rehidráló készítmény) adagolását is, apránként, kiskanállal az első órákban. A pontos kúráról itt tájékozódhatsz: https://biogaia.hu/hanyas-hasmenes/
Antibiotikum okozta hasmenés esetén pedig ez az oldal lesz segítségedre: https://biogaia.hu/antibiotikum-melle/
Tartós vagy krónikus (egy hónapnál tovább tartó) hasmenés esetén feltétlenül orvosi vizsgálat javasolt az okok kiderítése és mielőbbi kezelése érdekében!
5) Fertőzések
Amikor a kicsik közösségbe, például bölcsődébe, óvodába vagy iskolába kezdenek járni, gyakran megnő a fertőzéses megbetegedések száma. Ennek oka lehet egy másik, beteg csoporttárs, osztálytárs, de a közös tárgyak, játékok használata is. A gyakori hiányzás nagy terhet ró a kicsik immunrendszerére – de a család mindennapjaira is. Ezért érdemes foglalkozni a megelőző védekezéssel, az immunrendszer és a bélflóra támogatásával.
Minden az immunrendszerünk és a bélbaktériumok kapcsolatáról itt: https://biogaia.hu/immunrendszer-es-belbakteriumok/
Bélflóránk jelenti egészségünk alapját. Az élet korai szakaszában, babakorban a bélflóra megfelelő érésének – és a folyamat támogatásának – fontos szerepe lehet a baba jóllétének és szervezetének későbbi, egészséges működésében is.
Jogszabályi figyelmeztetés: A fenti megállapítások a bélflóra és a bélbaktériumok működését érintő általános információk, nem a L. reuterivel kapcsolatos egészségügyi állítások. A BioGaia készítményekben található baktériumtörzs egyedi tulajdonságairól csak egészségügyi szakember (orvos, gyógyszerész, védőnő) nyújthat tájékoztatást.