Hogyan működik az immunrendszerünk?
Egyre több olyan ember él környezetünkben, aki érintett valamilyen civilizációs betegségben: allergiás, cukorbeteg, esetleg autoimmun betegségben szenved. Olyat is ismerünk, aki könnyebben kap el vírusos vagy bakteriális fertőzéseket. Azzal ma már sokan tisztában vannak, hogy ezek a betegségek szoros kapcsolatban állnak az immunrendszerünkkel. Azt azonban kevesen tudják, hogy az okok jórészt a belünkben keresendők. A bélrendszerünk ugyanis a legfőbb immunszervünk, és első számú védőpajzsunk a civilizációs ártalmakkal szemben.
Miből áll az immunrendszerünk?
Az embernek a külső behatásokkal szemben három védekezőszerve van.
- Az egyik a bőr, amely a fizikai behatásokkal szemben véd.
- A másik, kevésbé ismert az, amit „belső bőrnek” is nevezünk. A belső bőr a tápcsatorna nyálkahártyája a szájüregtől kezdve a végbélnyílásig. Ez a nyálkahártya gondoskodik arról, hogy aminek át kell jutnia rajta, az átjusson, de aminek nem szabad átjutnia, az ne jusson be a szervezetünkbe. Csak haladjon át rajta.
3. A harmadik védekező szervünk maga az immunrendszer, azon sejtek, szövetek és szervek együttese, amelyek összehangolt módon részt vesznek a védekezésben. A helyes immunválaszok kialakításának, egészségünknek és gyógyulásunknak első számú irányító központja: a bélrendszerünk, és az itt élő milliárdnyi kis élőlény, összefoglaló néven: bélflóra vagy bélmikrobiom.
Mi a veleszületett és mi az adaptív immunrendszer?
A veleszületett immunrendszer a fenti három védekezőszervünket jelenti, amelyek megakadályozzák a fertőzéseket. Emellett a fehérvérsejtek több típusát is magában foglalja, amelyek kimutatják a kórokozók jelenlétét, más immunsejteket toboroznak támadásra, illetve gyulladás és láz kiváltására.
Az adaptív immunrendszer feladata, hogy célzott védelmet teremtsen a specifikus fertőzések ellen. Feladata olyan ellenanyagok előállítása, amelyek felismerik és semlegesítik az egyes kórokozókat, vagy megsemmisítés céljából megjelölik őket. Idetartoznak a memóriasejtek is, amelyek hónapokig vagy évekig keringenek a fertőzés befejezése után, hogy a test gyorsan reagálhasson, ha a kórokozó visszatér.
Adaptív immunrendszerünk az életkor előrehaladtával, sokféle fertőzés „megszerzésével” alakul ki. Sok új és potenciálisan veszélyes mikroba és vírus jut be a szervezetbe az emésztőrendszeren keresztül. A bélmikrobiom fontos szerepet játszik az adaptív immunrendszer edzésében, hogy a hasznos mikrobák vagy a szervezet saját sejtjei ne legyenek kitéve támadásoknak.
Rövid ideig passzív immunitást is tapasztalhat, ha külső forrásból származó antitesteket kap. Az anyatej és az antitoxin kezelések egyaránt tartalmaznak ellenanyagokat, amelyek passzív immunitást biztosítanak.
Hogyan működnek együtt a bélbaktériumok az immunrendszerrel?
A legnagyobb koncentrációban a vastagbélben élnek együtt velünk baktériumok, vírusok, gombák. Nehéz elképzelni, de súlyuk felnőtt emberben akár 1-2 kilogrammot is kitesz, a számuk pedig tízszer annyi, mint ahány saját sejtünk van! Nélkülük nem tudunk élni, ők pedig nélkülünk nem tudnak élni.
A baktériumok között vannak jótékonyak, hasznosak, és ártalmasak is. Az a fontos, hogy mindig a jók legyenek túlsúlyban. A jótékony bélbaktériumoknak sokféle szerepük van:
- Vannak, amelyek hatástalanítják és elpusztítják a kórokozókat – ezzel rövid távon segítik a különböző bakteriális, vírusos fertőzések megelőzését. Egyesek úgy, hogy nem engedik, hogy a kórokozók a bélnyálkahártyához kötődjenek – tulajdonképpen elfoglalják a helyüket. Megvívnak a kórokozókkal a receptorhelyekért, kiszorítják őket. Mások pedig egyszerűen felfalják a tápanyagot a kórokozók elől.
- Vannak különleges bélbaktériumok is, akik olyan anyagokat termelnek, amellyel képesek elpusztítani a kórokozókat.
- Néhány jó baktérium a beleinkben vitaminokat és létfontosságú, rövid szénláncú zsírsavakat termel.
- Mások serkentik a bélbolyhok növekedését, ezzel a bélfalunk épségének védelmében is részt vesznek.
- És ami a legfontosabb: a bélbaktériumok aktiválják az immunrendszerünket! Bizonyos bélbaktériumok kapcsolatban vannak a bélrendszerben található immunsejtekkel: információt visznek nekik, sőt „beszélgetnek” velük, serkentik az immunsejtek termelődését és aktivitását. Ők az immunrendszerünk „tanítómesterei”.
Ha megfelelőek szervezetünk immunválaszai, és ha a jótékony baktériumok vannak túlsúlyban, az megvéd minket sok betegségtől.
Modern életvitelünk
Mindennapjainkban keveset foglalkozunk a bélbaktériumainkkal, a bélflóránk állapotával és összetételével. Pedig immunrendszerünk egészsége nagy mértékben függ tőlük. Nem mindegy, hogy milyen fajta baktériumok, milyen mennyiségben, és milyen arányban találhatóak a bélflóránkban. Lényeges, hogy van-e köztük olyan bélbaktérium, amely képes az immunrendszerünkkel kommunikálni és annak működését támogatni.
Mitől sérülhet a bélflóránk egyensúlya és ezzel immunrendszerünk védekezőképessége?
Az okok elsősorban a modern életvitelünkben keresendőek. Olyan, a hétköznapjaink természetes részét képező tényezőkről van szó, mint:
- Stressz
- Kevés zöldség, gyümölcs (kevés rost), de sok cukor fogyasztása
- Előre csomagolt, gyári – tartósítószerekkel, adalékanyagokkal, növényvédő szerekkel kezelt – élelmiszerek fogyasztása
- Gyógyszerek – például antibiotikumok, gyomorsavcsökkentők
- Túlzott higiénia – amely elpusztítja a környezetünkben természetesen előforduló jótékony baktériumokat is.
Így védd!
Az emésztőrendszerünkben élő, hasznos baktériumok szerepe az immunrendszer megfelelő működésében tehát óriási, ezért segítsük szaporodásukat és működésüket!
Hogyan tudjuk a bélbaktériumaink egészségét megőrizni és az immunrendszerünket támogatni?
- ÉTKEZÉS
Minél változatosabban fogyasztunk zöldséget és gyümölcsöt, annál többféle hasznos bélbaktériumot tudunk táplálni, vagy a szaporodásukat segíteni.
Javaslatok:
- Rostok bevitele változatosan: minimum 20, de inkább 30-féle zöldség és gyümölcs fogyasztása hetente
Példa: vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma, sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé, zöldsalátafélék, zöldborsó, zöldbab, tök, sütőtök, édesburgonya, kápiapaprika, zöldpaprika, pritamin, cékla, fejes káposzta, lila káposzta, kínai kel, kelbimbó, hónapos retek, fekete retek, jégcsapretek, alma (többfajta), körte, narancs, szilva, áfonya, szőlő stb. - Diéta: ha speciális diétára szorul, konzultálj szakemberrel
2. ÉLETVITEL
Ha kiegyensúlyozott, nyugodt életet élünk, kedvező környezetet biztosítunk a hasznos bélbaktériumoknak is.
Javaslatok:
- Mozgás: életkornak és fizikai állapotnak megfelelő mennyiségű, napi rendszerességgel
- Levegőzés: legalább napi 20 perc, hideg és napsütéses időben is
- Pihenés: nyugodt és elegendő éjszakai alvás
3. VITAMINOK
Megfelelően vegyes táplálkozással tápanyagszükségletünk, vitamin- és ásványianyag-igényünk többnyire fedezhető. Mégis felmerülhet olyan állapot, amikor – étrend-kiegészítők formájában – kiegészítésre van szükség.
Javaslatok:
- D-vitamin, különösen októbertől áprilisig
- C-vitamin
- E-vitamin
- Szelén
- Cink
4. PROBIOTIKUMOK – MÉGPEDIG OLYANOK, AMELYEKET IMMUNOBIOTIKUMNAK IS NEVEZHETÜNK
Bélflóránk egyensúlya külső hatásokra – például antibiotikum-kúra, gyomorsavcsökkentők, fertőzéses megbetegedés, stressz, túlzott higiénia – vagy krónikus betegség esetén – például allergia, autoimmun betegség, COPD, IBS, gyulladásos bélbetegségek – felborulhat.
Javaslat:
- Megfelelő probiotikum rendszeres fogyasztása: olyat válassz, amely az emberi bélflóra számára természetes, krónikus betegségek esetén is biztonságos, és igazoltan támogatja a bélflóra egészséges állapotát, vagy segíti annak helyreállítását – ezeket hívhatjuk immunobiotikumoknak is
- Kérdezd orvosodat: számos élőflórás készítmény ma étrend-kiegészítőként kerül forgalomba, és a vonatkozó jogi szabályozások miatt csak orvosod, gyógyszerészed adhat bővebb felvilágosítást, pontosabb útbaigazítást
Fontos: egészségünk a bennünk élő bélflóra, a bélbaktériumok egészségétől is függ! Ezért vigyázzunk rájuk, támogassuk őket!
Időskori immunrendszer
A test öregedésével az immunrendszer kevésbé hatékonyan véd a fertőzések ellen.
- Az öregedő immunrendszer nehezebben különbözteti meg a kórokozókat a szervezet saját sejtjeitől, növelve ezzel az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát.
- A makrofágok lassabban fogyasztják a kórokozókat és a tumorsejteket, ezért lehet, hogy az idősebbeknél magasabb a rákos megbetegedések száma.
- A T-sejtek lassabban reagálnak azokra a fertőzésekre, amelyeket korábban már megismertünk.
- A testben lévő kevesebb fehérvérsejt azt jelenti, hogy a szervezet nehezebben tud védekezni az új fertőzésekkel szemben, amely lassítja a gyógyulás folyamatát.
- Az antitestek egyre kevésbé kötődnek hatékonyan a kórokozókhoz.
Mindennek eredményeként az immunrendszer erős támogatása étrend, testmozgás, D-vitamin és egészséges bélmikrobiom útján az életkor előrehaladtával még fontosabbá válik.
A D-vitaminról
Az egészséges életmód egyik fontos eleme a megfelelő D-vitaminszint. Vizsgálatok kimutatták, hogy a mikrobiom található D-vitamin és bizonyos baktériumok egymástól függenek az erős bélvédelem fenntartása érdekében. A D-vitamin fokozott immunegészséggel, a csontok egészségével és jólétével jár együtt.
Honnan szerzünk D-vitamint?
Az egyik legfontosabb D-vitaminforrásunk a nap. Egészen pontosan a nap UV-sugárzása, melynek hatására a bőrünkben természetes D-vitamin keletkezik, amelyet aztán a máj és a vese alakít hasznossá. Ősztől tavaszig azonban egyre kevesebb a napos órák száma és a változékony időjárás miatt egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, és persze kisebb bőrfelületen gyűjtjük a napsugarakat. Ezért javasolják a szakemberek ősztől tavaszig mindenki számára a D-vitamin pótlását.
Megfelelő táplálkozással megelőzhető a D-vitaminhiány?
Nem igazán, mivel a természetben megtalálható táplálékok közül csak igen kevés tartalmaz D-vitamint. A halak közül a zsírosabb húsúak, mint a lazac, a tonhal és a makréla, illetve a halmájolajak kiváló források. Kisebb mértékben találunk D-vitamint (főként D3-formában) a marhamájban, a sajtban, a tojássárgájában, illetve D2-vitamint egyes gombafajtákban is. A boltok polcain találunk vitaminnal dúsított ételeket (tej, margarin vagy vaj, reggeli gabonapelyhek formájában), de fontos D-vitaminforrást jelentenek az étrend-kiegészítők is.
Mennyi D-vitamin bevitele javasolt?
Magyar szakemberek is vizsgálták a D-vitamin szerepét egyes betegségek megelőzésében és kezelésében. A hazai D-vitamin konszenzus szerint a D-vitaminhiány megelőzésével október végétől márciusig mindenkinek, egészséges embereknek is foglalkoznia kell. Az alábbi táblázat segít, melyik életkorban mennyi D-vitamin bevitele ajánlott.
D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamindózisok Magyarországon
Hasznos linkek
Mítoszok helyett tények az immunrendszerről
Mit tehetsz a bélflórád = az immunrendszered egészségéért?
Olvasd el Immuntippek cikksorozatunkat is!
- Immunrendszerünk java a belünkben van – dr. Schäfer Eszter gasztroenterológus cikke a bélbaktériumok és az immunrendszer összefüggéseiről
- Hogy kerül 100 billió mikroorganizmus a beleinkbe? – Dr. Karoliny Anna cikke a bélflóra kialakulásáról
- Egészségünk alapja: 1.5 kiló baktérium a beleinkben – Dr. Karoliny Anna cikke a bélbaktériumok szerepéről a kórokozók elleni küzdelemben
- D-vitamin – egyedül nem megy – dr. Schäfer Eszter gasztroenterológus cikke a D-vitamin szerepéről immunrendszerünk működésében
Jogszabályi figyelmeztetés: A fenti megállapítások a bélflóra és a bélbaktériumok működését érintő általános információk, nem a L. reuterivel kapcsolatos egészségügyi állítások. A BioGaia készítményekben található baktériumtörzs egyedi tulajdonságairól csak egészségügyi szakember (orvos, gyógyszerész, védőnő) nyújthat tájékoztatást.