Az embernek történelme során jó pár komoly fenyegetéssel kellett már szembenéznie. Vannak legyőzhetők és visszatérők is, de sajnos olyan is, amely folyamatosan velünk van. Ilyen a sokszor alattomosan, észrevehetetlenül és gyorsan kialakuló dehidratáció, másnéven kiszáradás, amely évente több millió életet követel világszerte. Ha tudjuk, mire kell figyelnünk, és a házi patikánk jól felszerelt, otthoni kezeléssel megelőzhetjük a nagyobb bajt, akár a kórházi kezelést is!
Szervezetünk – tömegét tekintve – több mint fele részben vizet tartalmaz, s ennek a kétharmadát, felnőttek esetében körülbelül 28 liter vizet, a sejtjeink őrzik. Ha ez még nem volna elég annak szemléltetésére, milyen jelentősége van szervezetünk folyadékháztartásának, akkor gondoljunk bele: evés nélkül hetekig is kibírjuk, ivás nélkül viszont csak néhány napig.
A folyadékveszteség és az ennek eredményeképp kialakuló dehidratáltság igen veszélyes állapot. Mindenki számára az, de különösen veszélyeztetettek a csecsemők, a kisgyermekek és az idősebbek – náluk megfelelő kezelés nélkül a veszélyes állapot nagyon rövid idő akár életveszélyessé is alakulhat. Statisztikai adatokból tudjuk, hogy ötéves kor alatt például az akut gasztroenteritisz (gyomor-bélhurut) az egyik legtöbb halállal járó betegség, és ennek oka elsődlegesen a betegség következtében fellépő folyadékveszteség és kiszáradás.
Mi okozhat súlyosabb folyadékvesztést? Ha kellő mennyiségű folyadékot fogyasztunk, testünk saját maga képes fenntartani az egyensúlyt. Előfordulnak azonban olyan állapotok, amikor egyszerre sok vizet veszítünk, ilyen a hányás, a hasmenés, a láz, a tartós izzadás, amelyek következtében dehidratáltság, folyadékhiány alakulhat ki. Ráadásul ilyenkor nem csak víz, de a sejtjeink működéséhez szükséges ásványi anyagok, ionok is nagy mennyiségben távoznak a szervezetünkből.
Ilyen helyzetek minden ember életében előfordulnak, többször is. Fontos, hogy időben észrevegyük, és azonosítsuk az okait, főleg, ha azok orvosi kezelést is igényelnek. A hányás, hasmenés lehet bakteriális (pl. Campylobacter, Salmonella, E. coli okozta) vagy még gyakrabban vírusos (pl. kisgyermekek esetében a rotavírus okozta) eredetű fertőzés. A tünetek emellett felléphetnek antibiotikum-kúra, fej- vagy fülfájás mellékhatásaként, vagy egyszerűen csak gyomorrontás, stressz, túlzott alkoholfogyasztás és „túlevés” következményeként is – utóbbiak az esetek többségében nem igényelnek gyógyszeres kezelést.
A kiszáradásnak vannak jól körülhatárolható és orvosi szaktudás nélkül is felismerhető tünetei, amelyek esetében már oda kell figyelnünk a folyadékveszteség mielőbbi, szakszerű pótlására. Megfelelő tudással és hozzáállással a kórházi kezelés és a komolyabb szövődmények nagyon jó eséllyel megelőzhetőek!
A KISZÁRADÁS TÜNETEI ÉS KEZELÉSE
Fontos! Ha a beteg 3 év alatti kisgyermek, a kiszáradás néhány óra alatt súlyosbodhat, ezért feltétlenül forduljunk a gyermekorvoshoz.
Hogyan előzhető meg a tünetek súlyosbodása, a kórházi kezelés szükségessége? Jó hír, hogy hányás, hasmenés vagy tartós láz esetén a kiszáradás és a kórházi kezelés időben megkezdett, otthoni terápiával megelőzhető! Fontos, hogy ne essünk kétségbe, ne gondoljunk rögtön a legrosszabbra, hanem cselekedjünk: bármi is az oka a folyadékveszteségnek, időben kezdjük meg a visszapótlást.
Mit ne?
- Nem elegendő vízzel, hagyományos innivalókkal próbálkozni, mert azok nem tartalmazzák a szintén elveszített ionokat, ásványi anyagokat. A szájszárazság például kezelhető sima vízzel is, ám a sejtek rehidrálásához speciális oldatra: gyógyszertárban kapható ORS készítményre van szükség!
- Szintén nem ajánlott szénsavat és cukrot tartalmazó italok, üdítők, gyümölcslevek fogyasztása, mert tovább irritálhatják a beleket, és súlyosbíthatja a hasmenést, hányást.
- Emellett kisgyermekek esetében, a remélt „gyors hatás” érdekében gyakran alkalmazott hasfogó, székletmegkötő készítményeket nem szabad alkalmazni.
Mit igen?
Amit viszont érdemes az első tünetek megjelenésekor megkezdeni, az az ORS adagolása. Az orális rehidráló oldat (röviden ORS vagy ORF) a víz, a sók és a cukor tökéletes egyensúlyát biztosítja, ami segíti a testet a folyadék jobb felszívásában. Az ESPGHAN (Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság Táplálkozástudományi Bizottsága) ajánlása szerint 150–300 ml folyadékot igyon óránként a beteg, mégpedig úgy, hogy:
Az 1. órában legalább 5 ml (1–2 teáskanál) ORS 5 percenként
A tünetek javulásakor: 10–20 ml ORS 5–15 percenként
Az ORS nem túladagolható, hányás, hasmenés, izzadással járó láz esetén a napi folyadékfogyasztás száz százalékát érdemes ebből fedezni. Sokoldalú felhasználhatósága miatt minden házi és úti patika alapvető eleme kellene, hogy legyen. Különösen olyan háztartásokban, ahol kisgyermek vagy idősebb személy él.
Mikor kell mégis orvoshoz fordulni?
- Csecsemők és három év alatti kisgyermekek esetében haladéktalanul konzultálni kell a gyermekorvossal, amint a hányás, hasmenés, láz tünetei megjelennek.
- Mindenkire igaz, kortól és állapottól függetlenül, hogy ha a hasmenéssel, hányással elvesztett folyadékot nem sikerül visszapótolni – mert például a beteg nem fogadja el, vagy azonnal kihányja –, akkor szintén kérjünk tanácsot az orvostól.
- Ugyanígy járjunk el, ha a hányás, hasmenés, láz 2-3 nap alatt nem csillapodik – különösen, ha például véres vagy nyákos széklet, erős hasi fájdalom is társulnak!
A kiszáradás tüneteinek felismerésében a fenti táblázat segít – fontos felismerni, mert a közepes vagy súlyosabb esetek – életkortól függetlenül – kórházi kezelést igényelnek, megelőzendő a szervek károsodását, a súlyosabb következményeket! Jó egészséget kívánunk!
